2010. május 23.

Many moons have come and gone, Don't know why I'm still searching :/

(U)


Na tessék. Annak ellenére, hogy a Böffökkel és Nápolyival találkoztam egyre rosszabb a kedvem. Nem volt rossz ez a nap ez kétségtelen. csövezzünk a buszon. Guccicsunáj(L) letetováltuk a padot xD
Hulla a bokorban :D
De mégis valami hiányzik. vagyis tudom mi/ki hiányzik. De ez már szörnyű, hogy nélküle nem lehetek felhőtlenül boldog. Alig tudok már igazán szívből nevetni. Talán mert már alig van valami a szívemből, annyira emészti. :/
Eddig azt hittem valami változott belül, mélyen. Azt hittem, hogy ma máshogy fogok vélekedni az egész helyzetemről. De tévedtem. Most csak egyet tudok, hogy nem bírom ki nélküle tovább. Ezen a ponton.Ezen a helyen. Nem megy. Hiányzik. már tényleg. Annak is örülnék, ha csak látnám. Csak félig élek. Csak a felem van meg. Nem vagyok egész. Könny már nem csordul ki szememből. Az túl kevés. Már csak szomorkodom és komor vagyok. Már sírni sem tudok, annyira fáj az egész.
Barátaim sem tudnak már egészen felvidítani, csak pillanatokra. Talán most mondhatom az, hogy magamba zuhantam és csak rajtam múlik az, hogy magamhoz térjek és újra az legyek, aki voltam. Az, aki tudott nevetni. Az, akit egy szóval is annyira fel lehet vidítani, hogy egész nap mosoly ül az arcán.
Sajnos ez nem csak a hangulatomra hat ki, hanem minden másra is. A barátaimmal való kapcsolatra, tanulmányokra, mindennapi tevékenységekre. Tudom nem kéne hagynom, hogy ez irányítson, de tehetetlen vagyok. Ahogy tudok úgy javítok a dolgokon. Legtöbbször sikerrel hála az égnek. De nagyon nehéz.
Nem éreztem még soha ilyen mély fájdalmat. Nehezen gyógyulnak a sebeim. Sokan ápolgatják és már annyiszor elmondtam nekik, hogy nagyon hálás vagyok, de akkor sem nyugszom. Már lassan egy hónapja, de még mindig fáj.


Tetovált pad (L) by: Lauren&Molly. szekszualítás odabasz.



Szerintem Jóéjt.(:


Molly.xX

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése