2014. július 17.

Due - Durván Kreatív nap - 42

Hellohello!

A Due táborban sokadjára rendezték meg a Durván Kreatív Nap nevezetű programot. A lényege az, hogy csoportokra oszlik a tábor, egyenlően a fotósok, videósok, újságírók, majd kihirdetik a témát. Tavaly is nagy kihívást okozott nekem az "úttörő" szó, idén meg főleg, hiszen amikor elmondta Beke Dani, hogy a téma: "42" először nem igazán tudtam mire gondolni. Mivel a fotós csoportban vagyok idén a táborban, így képeket kellett volna csinálnom a témához illően. Ennek ellenére én a videó készítésében vettem részt.
A nap végén, minden csapat munkáját mustrálják, avagy értékelik és kihirdetnek kategóriánként egy-egy nyertest. Mi a 42-es osztag egy cikkel és egy videóval vittük el a pálmát.
Az alábbiakban olvashatjátok munkánkat. Jó szórakozást! :)

Molly



4+2 legőrültebb dolog, amit valaha megcsináltak
Neked mi volt a legőrültebb dolog, amit eddig megcsináltál? Az általunk megkérdezettek ezeket a válaszokat adták: 
1.       Egy fiúról azt hittem, hogy lány.
Hátsó fele formásan feszített a farmerében, és úgy éreztem, hogy ezt az alkalmat nem hagyhatom ki. Rácsaptam a fenekére, aztán megfordult…
2.       Kupakjával ittam meg 1,5 liter vizet.

A barátaimmal elmentünk a helyi krimóba VB döntőt nézni. Németország- Argentína meccs volt, én meg a spanyolokra fogadtam. Tehát veszett volt az ügy, két órán keresztül ittam azt a vizet.
Sebestyén Vivi
      3.       18. születésnapomon bementem egy dohányboltba, és kijöttem.
Voltam olyan idióta, hogy kihasználtam, hogy már jogom van ehhez. Éppen ezért a születésnapomon bementem a dohányboltba. Beköszöntem, és azzal a lendülettel meg is fordultam.
4.       Megnősültem.
                                  Ez egyértelmű.
+1. Zoknihoz nem ideálisan választott lábbeli.
Ha te is ilyen kemény vagy, próbálj meg szandál-zokniban csajozni.
 
Sebestyén Vivi
+2. Fordítva vettem fel a bukósisakot.

Egy srác elhívott randira, és a motorjával hazavitt. Mivel nagyon tetszett, eléggé izgultam. Valójában annyira ideges voltam, hogy amikor odaadta a bukósisakot, fordítva vettem fel. A sötétségben vakon tapogatóztam, és azt se tudtam, merre áll a fejem.  A srác is észrevette, és 
kopogtatott, hogy fordítva kellene felvennem…




Sebestyén Vivi


42 éve jegygyűrűvel

Nehéz belegondolni, milyen lesz majd később. Később, mikor már elmúlik a kis túlzással önfeledt fiatalkor. Mikor megállapodunk, és belevágjuk a fejszénket egy harmonikus és boldog házasságba. Legalábbis a terv ez. Más kérdés, hogy sok ellenpélda van, amik riasztó hatásúak. Sokak megtántorodva a rengeteg negatív példától, azt mondják szívesebben lennének önállóak vagy egyedüli szülők. Biztos feltették már mindenkinek a kérdést, akár otthon, akár iskolai keretek között: „Hány évesen szeretnétek megállapodni?” Személyes véleményemből, és néhány megkérdezett táborozó válaszából kiindulva, nem mindenki tervez egyáltalán a házasságot/ megállapodást. Sokan 20-as éveikre saccolják. A spontán felmérésem szerint itt a táborban 10-ből 6 valaki mondott csupán egy életkort, amikorra tippeli a házasságot.

Rengeteg olyan házaspár van, akik több tíz éve együtt vannak. Ők azok, akik mindig találnak valami újat a másikban, és hibáikkal együtt szeretik a másikat. Sokáig. Mennyi az a sok? A számokkal játszva, gondoljunk bele. 20 évesen megállapodunk, esetleg 25-30 éves korunkra már családunk van. Az élet kisebbik fele. Máris egy házasságban, esetleg gyerekeink körében találjuk magunkat. És szerencsére vannak elismerésre méltó példák. 42 éve házasok. Már idősek, unokáik vannak, mégis mosolyognak, utaznak. Élvezik az életet!

Mik a tapasztalatai azoknak, akik már 42 évvel ezelőtt mondták ki a boldogító „igen”-t.
Nagyszüleimet kérdeztem, akik ebben ez évben ünneplik a 42. házassági évfordulójukat. Erről meséltek. Inkább nagymamám dominált a beszélgetésben, de nagyapám is helyeselt.

Az első 42 másodperc:
Még a templomban a csók után. „megható” - ennyit tett hozzá nagymamám.

Az első 42 perc:
„Mivel én evangélikus vagyok, nagyapa pedig református, a második esküvőnkön voltunk.”

Az első 42 nap:
A mézes hetek, nászút, végtelen boldogság és szerelem. „Sopronban voltunk nászúton”

Az első 42 hét:
„Összeköltöztünk! Hozzám költözött nagyapa.” - mondta nagymamám.

Az első 42 hónap:
A legnagyobb boldogság, ami érheti az embert. „Megszületett a kisfiúnk!”

Az első 42 év:

A házasság örömei/ csalódások:
„Főleg jó élményeim vannak. A rosszat nem igazán keresem az életben. Inkább azt vallom, hogy fogadjuk el, azt, ami van. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy megbecsüljük egymást, és egymás családját. Illetve a kölcsönös vonzalom fenntartása is lényeges.”

Mi a titkotok?
„Kis szerelem, nagy türelem! Ez a legfontosabb, és persze e mellett egymás megértése is.”

Mit csinálnátok másképp?
„Igazából semmit. Szeretjük azt, ahogy most van. Nem változtatnék, talán csak annyiban, ha megbántam valakit, akkor azt másítanám meg.”

Hogy telnek a mindennapok?
„Rengeteget utazunk, sok helyen voltunk már. Otthon inkább főzni szoktam, takarítani, illetve nagyon szeretünk kettesben sétálni. Beszélgetni is szoktunk, de inkább csak én beszélek, nagyapa csak hallgat, pedig ő is okos dolgokat tudna mondani.”

Egy jó tanács a fiataloknak:
„A házasság jó dolog, ezt fontos kiemelni. A lényeg, hogy meg kell gondolni kihez kötjük az életünket és őt becsülni, szeretni és éreztetni kell vele hogy fontos. Rendkívül fontos a türelem, az akaraterő. És mindent meg lehet oldani!”

42 másodperces randi videó



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése